Kockázatértékelés (kockázatbecslés) elkészítése

Mi is az a kockázatértékelés, miért fontos?

A modern irányítás elvárása, hogy előretekintően és ne csak a kudarcokból levont tanulságokból hozza meg a döntéseit, vagyis ne csak a bekövetkezett balesetek vagy egészségkárosodások korrigálására épüljön a vezetési stratégia, hanem előre tekintve törekedjen a veszélyek azonosítására és intézkedéseivel szüntesse meg azokat.

A kockázatértékelés a munkavégzés körülményeinek, a munkakörnyezet kialakításának, az ott lezajló technológiai és irányítási folyamatoknak az áttekintése, elemzése és értékelése.

A kockázatértékelés egy adott rendszer szerkezetének és funkcióinak szisztematikus vizsgálata, a potenciális veszélyek azonosítására, annak érdekében, hogy a kockázat nagysága becsülhető legyen.

A munkavédelmi kockázatértékelés szervesen összefügg a veszélyek megelőzésével, amelynek a kockázatok feltárásán és értékelésén kell alapulnia. A munkavédelmi kockázatértékelés a munkáltató munkavédelmi tevékenységének központi és alapvető meghatározó fontosságú eleme, a veszélyek megelőzésének alapja.

A kockázatértékelés a megelőzés jelenleg legkorszerűbbnek tekintett eszköze, amely a meglévő munkahely és munkakörnyezet valós állapotából indul ki és feltárja, illetve meghatározza mindazokat a valószínűsíthetően bekövetkező egészségkárosító hatásokat és veszélyforrásokat, amelyek a munkafeladatokat végzőkre nézve, veszélyt vagy károsodást jelenthetnek.

A munkavédelmi kockázatértékelés célja nem elvont. Nem matematikai valószínűségeket vagy elméleti összefüggéseket kell megállapítani, hanem megvizsgálni az adott munkahelyen a konkrét helyzetet, és meghatározni a konkrét teendőket. A munkavédelmi kockázatértékelés lényege: a meglévő személyi, tárgyi, szervezési feltételek összehasonlítása a vonatkozó előírásokkal (jogszabályokkal, szabványokkal, üzemeltetési dokumentumokkal), tehát a “van” és a “kell” összevetése. Biztosítható legyen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltétele, azaz ne merüljön fel a heveny és idült egészségkárosodás kockázata az adott munkakörben. Ehhez adott esetben természetesen kvantitatív (mennyiségi) vizsgálatok, mérések is szükségesek, például a kémiai biztonsággal kapcsolatos munkavédelmi kockázatbecslés területén, különösen, ha a konkrét helyzetet valamilyen számszerű normával kell összevetni. Figyelembe kell venni a jogszabályok által előírt azon mérések eredményeit is, amelyeknek munkavédelmi kockázata, vonzata van (érintésvédelem, világítás, zaj, stb.).

A kockázatértékelés elkészítése szaktevékenységnek minősül, kizárólag munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy végezheti.

A kockázatértékelés elkészítését követően lehet a meglévő kockázatokat  kollektív védelemmel, egyéni védőeszközök használatának alkalmazásával, szervezési intézkedésekkel, illetve ezen lehetőségek megfelelő kombinációjával hatékonyan lefogni.

A munkavédelmi kockázatértékelés fő céljai ezért:

• a megteendő intézkedések meghatározása és fontossági szempontból történő rangsorolása.
• a kockázatok elhárítása, illetve elfogadható mértékűre csökkentése.

Mikor szükséges kockázatértékelést készíteni?

Ha  a tevékenység szervezett munkavégzés keretein belül történik és a munkáltatónak legalább egy fő alkalmazottja van, akkor a munkavédelmi kockázatértékelést kötelező elvégeztetni még akkor is, ha nem veszélyes tevékenységet folytat.

Milyen időközönként kell a kockázatértékelést felülvizsgálni?

Alapesetben a munkáltatónak a kockázatértékelést 3 évente felül kell vizsgálnia. Egy 3 évnél hamarabb a munkáltató akkor köteles a felülvizsgálatot elvégezni, ha a törvény szerint indokolttá vált. Akkor tekinti a törvény indokoltnak a felülvizsgálatot – vagyis kötelezően elvégzendőnek -, ha a kockázatok lényegesen megváltoznak.

Lényeges változás áll fenn ha:

• a munkakörülmények megváltoznak (pl. munkaeszköz áthelyezése)
• az alkalmazott technológia módosult
• a felhasznált veszélyes anyag, készítmény mennyiségében változás történt
• az alkalmazott munkaeszközön átalakítást végeztek
• a munkavégzés folyamatát (pl. a műveleti sorrendet) megváltoztatták

A felülvizsgálat elvégzése törvényi előírás alapján minden alábbi esetben kötelező:

• új technológia bevezetésekor
• új veszélyes anyag vagy készítmény bevezetésekor
• új munkaeszköz üzembe állását követően

A felülvizsgálatot értelemszerűen azokra a folyamatokra és körülményekre kell elvégezni, ahol a lényeges változás bekövetkezett. Előfordulhat, hogy a kockázatértékelés teljes, újbóli elvégzése szükségessé válhat.

A munkáltatónak soron kívül kell teljes kockázatelemzést vagy felülvizsgálatot végezni, ha a kockázatok lényeges megváltozása:

• munkabalesetet
• fokozott expozíciót
• foglalkozási megbetegedést eredményezett.

Mit kell tartalmaznia  a kockázatértékelésnek?

A munkavédelmi kockázatértékelés legfontosabb tartalmi elemei a következők:

• a kockázatértékelés időpontja, helye és tárgya, az értékelést végző azonosító adatai;
• a veszélyek azonosítása;
• a veszélyeztetettek azonosítása, az érintettek száma;
• a kockázatot súlyosbító tényezők;
• a kockázatok minőségi, illetőleg mennyiségi értékelése, a fennálló helyzettel való összevetés alapján annak megállapítása, hogy a körülmények megfelelnek-e a munkavédelemre vonatkozó szabályoknak, illetve biztosított-e a kockázatok megfelelően alacsony szinten tartása;
• a szükséges megelőző intézkedések, a határidő és a felelősök megjelölése;
• a tervezett felülvizsgálat időpontja;
• az előző kockázatértékelés időpontja.

Milyen nagyságú büntetésre számíthatok, ha nem készítek kockázatértékelést?

A kockázatértékelés elmulasztása esetén a felügyelet munkavédelmi bírságot (50.000-10.000.000 Ft) róhat ki – veszélyességi osztálytól függően.

Mi a kockázatértékelés készítésének menete?

Önnel egy előre egyeztettet időpontban közös bejárást végzünk a cég telephelyén. A bejárás alkalmával megfigyelem a, munkaterületeket, a munkakörnyezetet,  a tevékenység során használt munkaeszközöket, gépeket, berendezéseket, az  alkalmazott technológiákat, a használt veszélyes anyagokat . Megvizsgálom, hogy az egészséget nem veszélyeztető biztonságos munkavégzés feltételei megfelelően biztosítottak-e. Megfelelőek-e a személyi, tárgyi és szervezeti feltételek. Ellenőrzöm   a tevékenységgel kapcsolatos dokumentációk meglétét érvényességét.

A felmérés tapasztalatai alapján elkészítem a munkahelyi kockázatértékelést ( szükség esetén a kémiai kockázatok kiértékelését). A dokumentáció tartalmazza a hiányosságok megszüntetésére összeállított  intézkedési tervet. Az intézkedések végrehajtására a munkáltatóval  közös meghatározás alapján  határidőket és felelős személyeket kell meghatározni. A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységhez kötött, ezért a cég üzemorvosát is be kell vonni.

Jogszabályi háttér:

1993.évi XCIII. Törvény a munkavédelemről. (részletek a munkavédelmi törvényből)

Mvt.54. §

(2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

(3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni. Az 56. §-ban meghatározottak a kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek. Indokolt esetnek kell tekinteni

1. a) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozását,
2. b) minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak – ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat (gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve mennyiségi változást),
3. c) az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés előfordulását, továbbá
4. d) ha a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki.

(4) A munkavédelmi hatósági ellenőrzés során a munkáltatónak kell bizonyítania a tevékenység megkezdésének tényét, időpontját.

(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott feladatok elvégzése munkabiztonsági, illetve munkaegészségügyi szaktevékenységnek minősül. A kockázatértékelés elvégzésekor a kémiai biztonság területén a külön jogszabályban foglalt szempontokat is figyelembe kell venni.

(9) A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket.

Mvt.82. § (1) A munkavédelmi hatóság munkavédelmi bírságot alkalmaz az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben.

54.d)  § (2) bekezdésében meghatározott kockázatértékelés elmulasztása:

(3) A munkavédelmi bírság összege 50 000 Ft-tól 10 000 000 Ft-ig terjedhet.

Kockázatértékelés – mely cégeknek van szükségük kockázatértékelésre?

Magyarországon 2002 óta kötelező a Munkavédelmi törvény szerint munkavédelmi kockázatértékelést készíteni. Ennek főbb formai és tartalmi kereteit is a törvényben határozták meg.

A törvény 2011. évi módosítása óta a munkáltatónak az alább meghatározott esetekben és gyakorisággal szükséges a kockázatértékelés elkészítése:

• a tevékenység megkezdése előtt,
• azt követően indokolt esetben (tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozása) de legalább 3 évente,
• illetve soron kívül, ha a tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben munkabaleset, fokozott expozició, foglalkozási megbetegedés következett be.

Eltérő gyakorisággal:

• biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók esetében 1 évente,
• foglalkozási eredetű rákkeltő anyagokkal exponált munkavállalók esetében 2 évente,
• rezgésexpoziciónak kitett munkavállalók esetében 1 évente kell elvégezni.

A kockázatértékelésben minőségileg, és szükség esetén mennyiségileg is értékelni kell a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

Az értékelés alapján intézkedési tervet kell készíteni a kockázatok megszüntetésére vagy elfogadható szintre történő csökkentésére. A kockázatértékelés jelenti a munkáltatók munkavédelmi tevékenységének alapját, segítségével meghatározható a munkahelyek biztonsági és munkavédelmi állapota.

A munkáltatónak a mesterséges optikai sugárzásra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelmények teljesülését a kockázatértékelés soron következő felülvizsgálatakor kell megállapítania. Az e tárgyban megjelent 22/2010 (V. 7.) EÜM rendelet határértékeket is megállapít azzal a céllal, hogy a munkavállalók védve legyenek a mesterséges optikai sugárzásokból eredő egészségkárosító hatásoktól. Felülvizsgálat szükséges új forrás vagy munkamódszer bevezetése esetén, illetve baleseti túlexpozíció után.

Amiben tudunk segíteni Önnek kockázatértékelés területén:

• Új, teljeskörű kockázatértékelés elkészítése
• Mesterséges optikai sugárzás kockázatértékelés
• Biológiai kockázatértékelés elkészítése
• Kémiai kockázatértékelés elkészítése
• Korábban elkészített kockázatértékelés aktualizálása
• egyéb kockázatértékeléssel kapcsolatos szolgáltatások

A kockázatértékelés mindenkori folyamata:

1. Információgyűjtés
2. A veszélyek azonosítása
3. A veszélyekből adódó kockázatok becslése (a következmények valószínűségének és súlyosságának becslése és döntés arról, hogy elviselhető-e a kockázat)
4. Lépések megtervezése a kockázatok eliminálására vagy csökkentésére. A becslés felülvizsgálata
5. A kockázatbecslés dokumentálása