Miért szükséges az egyéni védőeszköz juttatási szabályzat elkészítése?
Egyéni védőeszköznek nevezünk minden olyan eszközt, készüléket, berendezést, és annak kiegészítőit, amelynek az a feladata, hogy a viselő személy egészségét megóvja a munkavégzés során, a biztonságát veszélyeztető kockázatokat lecsökkentse, és az ártalmas hatások fellépését megakadályozza. Vagyis a munkavégzésből eredő kockázatokat, az egészséget nem veszélyeztető mértékűre csökkentse.
Az egyéni védőeszközök juttatásának alapelveit a Munkavédelmi törvény határozza meg. Ennek lényege, hogy minden olyan megoldást előnyben kell részesíteni, amely több személy egyidejű védelmét biztosítja. Az adott egyéni védőeszközzel, az indokolt lehető legmagasabb védelmi szintet kell megvalósítani, amelyhez ismerni kell a rendeltetésszerű használat korlátait. Az egyéni védőeszköz juttatása a munkáltatói kötelezettségek sorában nem elkülönülten jelenik meg, hanem az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtése részeként. Nagyon lényeges, hogy az egyéni védőeszközök juttatásának belső rendjét írásban rögzíteni kell.
Legfontosabb tudnivalók az egyéni védőeszközökről:
- biztosítása és használata kötelező (hiányában a munkavállaló megtagadhatja a munkát, illetve ha a munkavállaló nem használja, el kell tiltani a munkavégzéstől és szankció léptethetők életbe);
- írásban kell rögzíteni a juttatás rendjét, (a foglalkozás-egészségügyi orvos bevonása szükséges) átvételét a munkavállaló aláírásával igazolja;
- használatát oktatni, gyakoroltatni kell, ezek megtörténtét a munkavállaló aláírásával igazolja;
- csak azok a védőeszközök megfelelőek, amelyek rendelkeznek EK típus tanusítvánnyal, vagy az EK megfelelőségi nyilatkozattal;
- a védőeszközt a munkahelyről tilos elvinni, (kivéve írásbeli, külön engedéllyel);
- amennyiben a munkavállaló szándékosan vagy gondatlanul kárt okozott a védőeszközben, kártérítésre kötelezhető;
- ha elvesztette védelmi képességét, selejtezni kell;
- vannak védőeszközök, amelyeket időszakonként felül kell vizsgáltatni;
- ha a védőeszköz a munkavállalót veszélyeztette vagy munkabaleset okozott, soron kívül felül kell vizsgáltatni;
- a juttatási rend elkészítése munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
Hogyan történik az egyéni védőeszközök meghatározása?
Az első lépés a kockázatértékeléshez és kockázatkezeléshez kapcsolódik, mert itt kerülnek megállapításra az egyes veszélyek és ártalmak, ezek mértéke és a veszély lefedésének módjai. Amennyiben a kockázat kezelése más módon nem oldható meg, a munkavállalók részére, a kockázatértékelésben megállapított veszélyekkel szemben védelmet biztosító egyéni védőeszközt kell biztosítani. Az egyéni védőeszközök meghatározása szaktevékenységnek minősül, kizárólag munkabiztonsági szakképesítéssel rendelkező személy végezheti.(munkaegészségügyi szakember bevonásával)
Jogszabályi háttér:
- 1993. évi XCIII. Törvény a munkavédelemről. (részletek a munkavédelmi törvényből)
- 42. § A veszélyes munkafolyamatoknál, technológiáknál a veszélyek megelőzése, illetve károsító hatásuk csökkentése érdekében b) a veszélyforrások ellen védelmet nyújtó egyéni védőeszközöket meg kell határozni, azokkal a munkavállalókat el kell látni, használatukra ki kell oktatni és használatukat meg kell követelni;
- 44. § (1) Azoknál a munkafolyamatoknál, ahol a munkavállaló veszélyforrás hatásának lehet kitéve, a hatásos védelmet -amennyiben külön jogszabály eltérően nem rendelkezik -zárt technológia alkalmazásával, ha ez nem oldható meg, akkor biztonsági berendezések, egyéni védőeszközök és szervezési intézkedések -szükség szerinti együttes -alkalmazásával kell megvalósítani.
- 56. § Az egyéni védőeszköz juttatásának belső rendjét a munkáltató írásban határozza meg. E feladat ellátása munkabiztonsági és munka-egészségügyi szaktevékenységnek minősül.
- 82.§ alapján (1) A felügyeletek munkavédelmi bírságot (telephelyenként 50.000 Ft-10.000.000 Ft.) alkalmaznak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó követelmények teljesítését elmulasztó, és ezzel a munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyeztető munkáltatóval szemben. (2) A munkavállaló életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti különösen e) a szükséges védőberendezések, egyéni védőeszközök működésképtelensége, illetve hiánya.
Ki ellenőrzi? | Megnevezés | Hány főtől szükséges? | Mikor szoktak büntetni? | Felülvizsgálat gyakorisága | Jogszabály |
OMMF | Kockázatértékelés | 1 | Azonnal büntetnek hiány esetén | 3Évente – kötelező | 1993. évi XCIII. törvény 54. § |
OMMF | Üzemorvosi szerződés, vizsgálat | 1 | Azonnal büntetnek hiány esetén | Évente – kötelező | 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet |
OMMF | Munkavédelmi szabályzat | NEM KÖTELEZŐ! | Nem büntethetnek a hiánya esetén | Kifejezetten nem javasoljuk elkészíteni | NEM KÖTELEZŐ! |
OMMF | Egyéni védőeszközök, védőitalok juttatásának rendje | 1 | Ha használják a védőeszközöket, de nincs meg a szabályozás, először csak figyelmeztetni szoktak | Új munkakör, technológia, géphasználat bevezetése esetén | 1993. évi XCIII. törvény 56. § |
OMMF | Egyéni védőeszközök és védőitalok használata | 1 | Azonnal büntetnek hiány esetén | Folyamatosan felügyelni kell, a hiány mindig a munkaadó felelőssége | 1993. évi XCIII. törvény 56. § |
OMMF | Munkavédelmi oktatás a munkavállalóknak + tematika | 1 | Azonnal büntetnek hiány esetén | Évente – javasolt | 1993. évi XCIII. törvény 55. § |
OMMF | Elsősegélynyújtó személy és felszerelés megléte | Minden munkahelyen kötelező | Első alkalommal csak figyelmeztetni szoktak | Évente – javasolt | 1993. évi XCIII. törvény 46. § |
OMMF | Munkaköri alkalmassági vizsgálat rendjének meghatározása | 1 | Nem szokták ellenőrizni | Jogszabályváltozás esetén | 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 15. § |
OMMF | Szerződéskötés munkavédelmi szolgáltató céggel, vagy munkavédelmis alkalmazása | elvileg 1 | 9 fő felett azonnal büntetnek hiány esetén | Folyamatos | 1993. évi XCIII. törvény 57. § |
Katasztrófavédelem | Tüzvédelmi oktatás + tematika | 1 | Azonnal büntetnek hiány esetén | Évente | 1996. évi XXXI. törvény 22. § (3) |
Katasztrófa védelem | Tűzvédelmi szabályzat | 5, vagy helytől függően | Azonnal büntetnek hiány esetén | Jogszabályváltozás esetén | 1996. évi XXXI. törvény 19. § (3) |
Katasztrófa védelem | Tűzriadóterv | Tevékenységtől függ | Azonnal büntetnek hiány esetén | Jogszabályváltozás esetén | 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet 4. § |